A meggybotrány után érik az almabotrány: a termelők nem tudják értékesíteni a termést Magyarországon, noha az ő áraik többszöröséért lehet Budapesten import almával találkozni.

Uniós csatlakozásunk óta folyamatosan növekszik az import élelmiszertermékek aránya bevásárlókosarunkban. Becslések szerint emiatt mintegy 600-700 milliárd forinttól esik el a nemzetgazdaság. Az uniós tagállamok közül nálunk lehet a legkevesebb haszonállatot látni az utak mentén, szabolcsi almából pedig 100 ezer tonna rohad el idén a fák alatt – írja a Hetek című hetilap legfrissebb száma.

Tejből 2000-ben mintegy ezer tonnát importáltunk, 2007-ben már 88 ezer tonnát, miközben a kivitel jóval kisebb mértékben, 17 ezer tonnáról 112 ezer tonnára bővült. A sertéshús esetében az elmúlt években 80-100 ezer tonna között mozgott az export volumene, miközben a behozatal meredeken emelkedett, jelenleg 70 ezer tonna. Még érdekesebb az elő sertések behozatala: 2003-ban ennek mértéke még zéró volt, 2006-ban már 80 ezer tonna – miközben a hazai tenyésztők sorra mentek tönkre. A zöldség-gyümölcs ágazatban az export 2001-től kezdve nem egész másfélszeresére bővült, miközben az import több mint három és félszeresére.

Raskó György agrárközgazdász számításai szerint 2007-ben a kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszertermékek 26 százaléka külföldről érkezett. Az uniós csatlakozás előtti évben, 2003-ban ez a részesedés mindössze 8 százalék volt. Számos más szám is forgalomban van a témával kapcsolatban, az import arányát a legtöbben 20-30 százalék közé teszik. Vagyis minden élelmiszerre költött 100 forintunkból 26 külföldre vándorol – ez összességében mintegy 600-700 milliárd forinttal „rövidíti meg” az államkasszát.